Lakkozás - Bevezetés

Az autófestékek, ipari bevonatok és tartozékaik értékesítésével kapcsolatos gyakorlatunkban gyakran találkozunk kérdésekkel nemcsak az adott anyagokkal és tulajdonságaikkal kapcsolatban, hanem a helyes eljárásokkal kapcsolatban is, azok használatakor.
Éppen ezért szeretnénk Önnek egy cikksorozatot felajánlani, amelyben megpróbálunk válaszolni a leggyakoribb kérdésekre, elmagyarázni az autófesték javításának alapvető eljárásait és megemlíteni a leggyakoribb festési hibákat. Ezek elolvasása segíthet Önnek abban, hogy saját maga végezze el az autók felületkezelését speciális felszerelés használata nélkül. Tekintettel arra, hogy a festésre és az azt megelőző előkészületekre összpontosítunk, nem fogunk karosszéria szerkezeti javításokkal foglalkozni, és feltételezzük, hogy az Ön karosszériája már szilárd, festhető állapotban van.
Ezzel egyidejűleg a cikkeket folyamatosan kiegészítjük az e-shopunkban található konkrét termékekre mutató hivatkozásokkal, ahol szélesebb áttekintést talál az adott anyagok tulajdonságairól.

Először is, mérlegelje a javítás megtérülését. Feltétlenül tájékozódjon a javítás áráról egy professzionális fényezőműhelyben, és hasonlítsa össze azt a saját anyag-, szerszám- és helyiségbeszerzési költségeivel. Vegye figyelembe a javításra fordított időt és saját képességeit is. Bizonyos esetekben könnyen rájöhet, hogy a barkácsjavítás paradox módon meglehetősen drágává válhat.

Feltétlenül ne becsülje alá az egészségvédelmet munka közben – elsősorban a légutak, a szemek és a bőr védelme fontos. A illékony anyagokkal való manipulációból eredő veszélyek mellett kockázatot jelent például a csiszolás során keletkező por belélegzése is.

A javításnak fokozatosan, a következő fázisokban kell zajlania:

1. Tisztítás
2. Csiszolás
3. Gittelés
4. Alapozás
5. Feltöltés
6. Festés
7. Polírozás
8. Tisztítás

A fent említett pontok csak egy durva áttekintést nyújtanak, a gyakorlatban minden javítás más és más, különböző csiszolás, zsírtalanítás és tisztítás az egyes rétegek között előfordulhat, sőt gyakran elő is fordul. Elsősorban azt javasoljuk, hogy tartsa be a 3×20 néven ismert szabályt – biztosítsa a környezet és az anyagok azonos hőmérsékletét. Ugyanaz a hőmérséklet kell, hogy legyen a javítandó alkatrésznek, az anyagnak és annak a környezetnek, ahol a javítást végzi. Ennek az elvnek a nevéből valószínűleg már kiderül, hogy mindhárom elem ajánlott hőmérsékletének az optimális 20 °C körül kell lennie. Ennek oka, hogy a túl alacsony vagy éppen túl magas hőmérséklet negatívan befolyásolhatja a kétkomponensű anyagok száradását, páralecsapódáshoz vezethet, vagy nem kívánt kémiai reakciókat okozhat.

Emlékeztetni szeretnénk arra is, hogy az anyagok megfelelő kikeményedésére a helyes keverési arányon kívül nagy hatással van a hőmérséklet is. A legtöbb poliészter anyag esetében nem jön létre a megfelelő kémiai reakció az edző és a gitt között 16 °C alatti hőmérsékleten. Ezért, mielőtt a munkát kikeményedni hagyná, győződjön meg róla, hogy a helyiségben a teljes száradási folyamat alatt a hőmérséklet nem lesz alacsonyabb, mint az ajánlott alsó határ (a legtöbb anyagnál ez 16°C).

Tipikus hiba például az a helyzet, amikor gittelnek vagy festenek egy megfelelően fűtött helyiségben 20 °C-on, és az anyagoknak is ugyanaz a hőmérséklete. Eddig minden rendben van, de sokan nem veszik észre, hogy abban a pillanatban, amikor a munkát másnapig száradni hagyják, hogy folytassák, a hőmérséklet éjszaka leeshet a kritikus határ alá. Ebben az esetben a két komponens kémiai reakciója megszakad, és nem következik be kikeményedés. Csak megtévesztő felületi kikeményedés történhet a kötés szükséges belső szilárdsága nélkül.

Reméljük, hogy cikkünk segített Önnek tisztázni a festés alapelveit és elkerülni a legnagyobb hibákat. Kövesse weboldalunkat, hasonló cikkekkel folytatjuk.