Autófestékek felvitele

Ahhoz, hogy tudja, mi vár Önre, először foglaljuk össze az egyes alapelveket az áttekinthetőség kedvéért:

1. Tökéletesen előkészített és zsírtalanított felület
2. Pormentes és tiszta környezet, ahol festünk és hagyjuk a felületet száradni
3. A 3×20-as szabály – a környezet, az anyag és a festett felület hőmérséklete azonos szinten, ideálisan 20°C (illetve 18°C - 23°C közötti tartományban)
4. A felhasznált anyag megfelelő viszkozitása a keverési arány és a mérés szerint
5. A bevezetett levegő megfelelő nyomása és tisztasága
6. A 2×90-es szabály – a felület és a pisztoly közötti szög 90 ° mindkét irányban
7. A pisztoly távolsága a festett felülettől 10–15cm
8. A pisztoly mozdulatainak sebessége 900–1200mm/s
9. Az egyes mozdulatok átfedése 1/3-dal
10. Az összes réteg megfelelő száradása egymás között

A festési lehetőségek általában a színárnyalat jellegétől (metál vagy UNI – pasztell), az autó kívánt megjelenésétől, valamint a festék tartósságától és élettartamától függenek. Leggyakrabban két festési rendszerrel találkozhat – egyrétegű akril rendszerrel és kétrétegű bázisfesték rendszerrel (néha háromrétegűvel is).

Bázisfesték

Ebben a rendszerben metál és pasztell árnyalatok is keverhetők. Ahhoz, hogy megvédje a kiválasztott árnyalatot és fényt adjon neki, a bázisfestéket még át kell lakkozni színtelen lakkal (fedőlakkal), és Önön múlik, hogy spray-vel vagy szórópisztollyal történő lakkozást választ. Ha nem igényli a fényes lakkozást (jellemzően motortérben vagy karosszéria belső részein), akkor ezt a rendszert csak edzővel kezelheti, és fedőlakk nélkül festheti. Azonban vegye figyelembe, hogy az ellenállóképesség ebben az esetben valamivel alacsonyabb.

2K Akrilfesték

Ebben a rendszerben csak UNI – pasztell árnyalatokat festhet. Az akrilfesték egy kétkomponensű rendszer, és főként 2:1:10 % arányban edződik (2 rész festék, 1 rész edző és 10% hígító). Ha 2K akrilfestéket használ, nem kell utólag színtelen lakkal (fedőlakkal) átlakkoznia, így időt és pénzt takaríthat meg. Az akrilfestéket jellemzően régebbi és új haszongépjárműveken használják. Bár nem érünk el vele olyan fényt és tartósságot mint a bázisfestékkel, első pillantásra a különbség nem észrevehető.

Ez a rendszer ideális teherautó-fülkék, haszongépjárművek vagy repülőgépek festésére. Az edzési arány hasonló a klasszikus akrilfesték-rendszerhez, azonban ez a festék magasabb szárazanyag-tartalommal rendelkezik (és így jobb fedőképességgel), és 20 % akril hígítóval kell hígítani. Egyértelmű előnye a rendszer nagyobb rugalmassága és akár feleannyi ára a klasszikus autófestékekhez képest. Hátránya a szegényesebb színválaszték és így a korlátozott árnyalatválaszték. Jellemzően az ipari akrilfestéket RAL, NCS és egyéb ipari szabványok szerinti árnyalatokban keverik.

Ez a festéktípus ugyanis inkább az iparban használatos, de a teljesség kedvéért említsük meg. Poliuretán festék keverhető matt, félmatt vagy félfényes és magasfényű kivitelben. Ez egy kétkomponensű rendszer, és tipikus képviselője az ipari felületkezelésre használt rendszereknek.

Először is, természetesen ellenőrizze a felület előkészítését. Ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy bármilyen zsír, szennyeződés, vagy akár karcolás negatívan befolyásolja a felület általános megjelenését. Ne becsülje alá a környezet tisztaságát sem, különösen annak porosságát. Festés közben természetesen mozgunk és felkavarjuk a port, amely aztán megtapad a festendő felületen.

Ismét tartsa be a 3×20 szabályt – a környezet, a festendő alkatrész és az anyag hőmérsékletének azonos szinten kell lennie (ideálisan 20 °C körül). Fontos része a bevezetett sűrített levegő helyes beállítása és tisztítása is. Jellemzően alacsony nyomású festést végeznek, így a pisztolynál a nyomás körülbelül 2 bar lesz. Figyeljen egy gyakori festési hibára: tudatosítani kell, hogy 1 m levegőtömlőn 0,1 bar nyomásveszteség lép fel. Ha tehát például tízméteres tömlővel festünk, akkor a kompresszortól a pisztolyig vezető úton 1 bar nyomást veszítünk. Ezért a nyomást alapvetően közvetlenül a pisztoly alatt mérje, ideális esetben egy kis szabályozható manométerrel.

Fontos a bevezetett levegő tisztasága is (figyeljen a kompresszorból származó olajrészecskékre vagy a tömlőben lévő vízcseppekre). A legjobb, ha festés előtt telepít egy kis víztelenítő szűrőt a tömlő végére a pisztoly alá. A kompresszor nyomástartó edényének is elegendő kapacitással kell rendelkeznie, hogy a kompresszor ne melegedjen túl.

Az ideális átmérő 1,2–1,4 mm között mozog. Többféle szórópisztoly található a piacon – festéshez a HVLP (High Volume Low Pressure – 2 bar) vagy RP (itt 2–2,2 bar nyomás ajánlott) jelölésűek a legalkalmasabbak. A pisztolyoknál a levegőfogyasztást is megadják liter/percben. A HVLP esetében ez kb. 350 l/perc, az RP esetében pedig 260–320 l/perc. Ezen adat alapján Önnek is olyan kompresszort kell választania, amely elegendő levegővel tudja ellátni a pisztolyt.

Az említett 3×20-as szabály mellett a festék felhordásakor be kell tartani az úgynevezett 2×90-es szabályt is. Ez azt jelenti, hogy a szórópisztoly és a festett felület közötti szögnek 90 °-nak kell lennie, mind vízszintesen, mind függőlegesen. Az ettől az dőlésszögtől való eltérések színárnyalat-változásokhoz vezethetnek, különösen fémes árnyalatoknál, ahol fontos, hogy milyen szögben érkezik a szemcse a felületre. Fontos tényező továbbá a pisztoly távolsága az anyagtól – ennek 10–15 cm között kell lennie. Gyors ellenőrzéshez használhat egy trükköt: helyezze ökölbe szorított kezét a felületre, és nyújtsa ki a hüvelykujját. Ekkor körülbelül 15 szükséges centimétert kap, hüvelykujj nélkül 10 cm-t. Az „ököl-ellenőrzés” után ne felejtse el zsírtalanítani a felületet:-)

Általánosságban elmondható, hogy a pisztoly sebességének festés közben körülbelül 900–1200 mm/s között kell lennie. Ezt az adatot azonban a gyakorlatban természetesen nagyon nehéz megmérni. Ezért nem marad más hátra, mint a helyes mozgási sebességet gyakorlattal elsajátítani, vagy tapasztalt fényezőknél megfigyelni (jó segítség lehet például a YouTube-on található számtalan videó).

Vigye fel a festéket egyenletes rétegben úgy, hogy az egyik fújás (pisztolymozdulat) átfedje a másikat körülbelül egyharmadával. Ahogy már említettük, az alapfesték felvitele után elengedhetetlen egy végső színtelen lakkréteg felvitele. Vegye azonban figyelembe, hogy a legtöbb ilyen lakk hajlamos az összefolyásra, így a felvitt réteg nem feltétlenül néz ki tökéletesen közvetlenül az alkalmazás után (enyhe „narancsbőr effektusa” lehet). Csak egy idő után stabilizálódik és kiegyenlítődik a lakk magától.

A színtelen lakk nagyon hamar felvihető a metálfényre – körülbelül 15 perc után. Azonban semmiképpen sem jó, ha az alapfestéket három óránál tovább hagyja száradni. Ezen idő után már nem fog tökéletesen összekapcsolódni a színtelen lakkal, és fennállhat a hámlás veszélye. A színtelen lakkrétegnek körülbelül 50 µm vastagnak kell lennie. Ha több színtelen lakkot alkalmazna, az az autófesték árnyalatának megváltozásához és lupa effektushoz (az alumínium szemcsék nagyítása az árnyalatban) vezethet.

Mint látható, a karosszéria fényezése egyfajta tudomány és művészet is egyben. Csak az egyes lépések helyes betartásával és ismételt gyakorlattal érhető el mestermű. Reméljük, hogy cikkünk segített Önnek a fényezési tökéletesség felé vezető úton.