Színtelen lakkok: Mi a különbség közöttük, és mit jelentenek az MS, HS és UHS jelölések?

A színtelen lakkok előkészítésekor minden használt eszköz és edény tökéletes tisztaságát be kell tartani. E célra ideális az egyszer használatos keverőpálcák, keverőpoharak és egyéb felszerelések használata, amelyeknél nem áll fenn a színtelen lakk ismételt használatból eredő szennyeződésének veszélye.

A legtöbb színtelen lakk 2:1 keverési aránnyal rendelkezik, de találkozhatunk más arányokkal is, például 3:1, 5:1 stb. A fő összetevő mindig az első szám; ha járműfényezéshez használt színtelen lakkról van szó, a második összetevő - és így a második szám - az edző.

Leggyakrabban tehát a fent említett arány két rész színtelen lakk és egy rész edző (2:1). A színtelen lakkokhoz az adott gyártó ajánlása szerint hígító is hozzáadható, amely biztosítja a végső keverék viszkozitásának csökkentését és a felületre való felvitel utáni összefolyási képességét.

A színtelen lakkok leggyakrabban három formátumban kaphatók – az első, legrégebbi az MS (Medium Solid) technológia. Ez a legrégebbi technológia, és napjainkban már nagyrészt felváltotta a HS (High Solid) és UHS (Ultra High Solid) technológia. Általánosságban az MS lakkok már nem felelnek meg az illékony szerves vegyületek (ún. VOC) tartalmára vonatkozó előírásoknak, ezért javasolt ezeket a lakkokat inkább elkerülni.

MS Színtelen Lakkok

Az MS színtelen lakkok viszonylag nagy méretű szilárd komponensekből állnak. Ahogy az 1. ábrán is látható, az edény színültig tele van, akárcsak a másik két edény – azonban az egyes részecskék között jelentősen eltérő rések vannak, és ezeket a réseket a lakkban éppen az illékony anyagok alkotják.

Az MS színtelen lakkban sokkal több ilyen illékony anyag található, és ahogy a lakk a felületen kikeményedik, az illékony anyagok elpárolgása miatt sokat veszít az alkalmazott filmréteg végső vastagságából. Ezt a lakkot ezért két zárt (teljes) rétegben kell felvinni, általában 2 bar nyomáson, és a rétegek között körülbelül 10 perc szellőztetési időt kell tartani. Ez a szellőztetés szükséges az első réteg nedvességtartalma és az abban lévő oldószerek mennyisége miatt.

HS Színtelen Lakkok

A HS színtelen lakkokat általában egy nagyon vékony rétegben (tapadó vagy kontakt réteg) és egy teljes – végső rétegben viszik fel. Ezek a lakkok lényegesen kisebb szilárd részecskéket tartalmaznak, ahogy az a 2. ábrán is látható. Az edény ismét színültig tele van, de a kisebb szilárd részecskék sokkal kevesebb helyet hagynak az illékony anyagoknak az edényben. Ez a tény segíti a HS színtelen lakkokat abban, hogy könnyebben megfeleljenek az alacsonyabb VOC szinteknek.

A kisebb részecskék azt is jelentik, hogy a végső átlátszó réteg sűrűbb, és így lehetővé teszi vastagabb réteg kialakítását felhordáskor. Ezért kevesebb anyag felhasználásával is elérhető az MS színtelen lakkokéval azonos végső réteg. Ez az oka annak, hogy a HS színtelen lakkok egy kontakt és egy teljes rétegben is felvihetők. Amellett, hogy ez a folyamat gazdaságosabb a kevesebb anyagfelhasználás miatt, gyorsabb is, mivel a rétegek közötti szellőztetési idő sokkal rövidebb.

UHS Színtelen Lakkok

Az utolsó típus az UHS színtelen lakk, amelyet az edény és a 3. ábra reprezentál. Ahogy látható, a szilárd komponensek részecskéi között nagyon kevés hely van az illékony anyagoknak. Ez első pillantásra azt jelenthetné, hogy a színtelen lakkréteg felépítése még nagyobb, mint a HS lakkok esetében, és elegendő lenne egy teljes és végső réteg felvitele a felületre.

Valóban így van, azonban a legtöbb gyártó továbbra is javasolja egy kontakt réteg, majd egy teljes végső réteg felvitelét. Tapasztalatból tudjuk, hogy túl vastag réteg egyszerre történő felvitele gyakran a lakkréteg enyhe megülést eredményezi a felületen, és finom szaténos árnyalatot hoz létre a végső fényben.

Érdekességként megemlíthető, hogy a LAK megnevezés, amellyel a leggyakrabban találkozunk, valójában hibás. Így nevezik az egykomponensű anyagokat, mint például az 1K színtelen lakk spray-ket, amelyek a felületre való felvitel után illékony anyagok elpárolgásával és a levegő hatására száradnak. Az autójavításban használt színtelen lakkok többsége azonban kétkomponensű, és főként az edző hatására szárad, miután a két anyagot összekeverték. Így kémiai reakció megy végbe maga a lakk és az edző között, és ez a keverék polimerizációval szárad.