Leggyakoribb hibák a téli festékjavítások során

Az alacsony hőmérséklet, a magasabb páratartalom és a rossz munkavégzési szokások olyan hibákhoz vezethetnek, amelyek nem azonnal, hanem csak idővel jelentkeznek. Nézzük meg, hogyan kell télen autót festeni, és hogyan kerülhetők el a leggyakoribb festési hibák.

Azt talán még le sem kell írni, hogy nem szabad úgy festeni, ahogy a fenti kép szándékosan mutatja. ; -)

Az egyik leggyakoribb hiba a hideg anyaggal való munka, amelyet egy fagyos garázs vagy műhely szekrényéből vagy polcáról vesz elő, és azonnal elkezd vele dolgozni. A festékek, gittanyagok, töltőalapozók és lakkok alacsony hőmérsékleten más viszkozitással rendelkeznek, és másképp viselkednek, mint nyáron.

Hideg anyag:

• nehezebben keveredik
• rosszul terül
• lényegesen tovább szárad
• rosszabb tapadással rendelkezhet

Az eredmény gyakran narancsbőr-szerű felület, foltok vagy elégtelen kikeményedés. Az anyagot alkalmazás előtt szobahőmérsékletre kell temperálni. Ideális esetben elegendő idővel előbb vegye ki a hideg raktárból.

FIGYELEM! Nagyon fontos azonban nemcsak maga az anyag hőmérséklete, hanem a festendő felület és a helyiség hőmérséklete is, ahol a festés történik. Az ideális hőmérséklet körülbelül 20°C.

Még ha nem is lehetséges ilyen körülményeket elérni, az abszolút alap, hogy a festékanyag, a festendő felület és a helyiség levegőjének hőmérsékletét egységesítse, hogy elkerülje a hősokkot.

Télen a műhelyek gyakran kevésbé szellőznek, és a fűtés, valamint a kintről érkező hideg levegő kombinációja ingadozó körülményeket teremt. A páratartalom kulcsfontosságú tényező a festékjavítások során.

A magasabb páratartalom a következőket okozhatja:

• a festék opálosodása
• egyenetlen száradás
• felületi hibák (későbbi hámlás, hólyagosodás)

FIGYELEM! Poliészter anyagok, mint például a szokásos glettelő- vagy szórókitt esetében a száradási folyamat (a kitt és az edző közötti kémiai reakció) már 15°C alatti hőmérsékleten lelassul, 10°C alatt a reakció már nagyon csekély, és 5°C alatt a száradási folyamat leáll.

Hasonló a helyzet az akril anyagokkal, mint például a töltőalapozók vagy lakkok. Gyakran előfordul, hogy a javító a műhelyt a kívánt 18°C - 20°C-ra fűti, majd a javítás befejezése után másnapig „száradni” hagyja az anyagokat. Ha azonban például éjszaka a garázs hőmérséklete fokozatosan a kritikus érték alá csökken, nem történik meg a megfelelő kikeményedés, és még a levegő páratartalmának kondenzációja által okozott felületi szennyeződés veszélye is fennáll.

Ugyanazoknak az edzőknek és hígítóknak az egész éves használata egy másik gyakori hiba. Ami nyáron működik, az téli körülmények között nem biztos, hogy megfelelő. A hidegebb időszakban célszerű gyorsabb vagy téli edző- és hígítóváltozatokat használni, amelyek alacsonyabb felhordási hőmérsékletre vannak tervezve.

A helytelen választás a következőkhöz vezethet:

• lassú vagy hiányos kikeményedéshez
• puha felülethez
• csökkent mechanikai és kémiai ellenálláshoz

Azok az anyagok, amelyek már régóta állnak a garázsban, vagy akár már fel is lettek bontva, télen hamarabb meghibásodhatnak, mint nyáron.

Tipikus problémák:

• megváltozott állag
• rosszabb reakció az edzővel
• egyenetlen száradás

A hideg időszakban érdemes bevált, friss termékekkel dolgozni, amelyek a nehezebb körülményekre is alkalmasak.

FIGYELEM! Több edző semmiképpen sem jelent gyorsabb száradást, különösen a poliészter gitt esetében ez gyakori probléma.

Ahogy a festékeknél a keverési arány pl. 2:1, és ezt feltétlenül be kell tartani, úgy a gitt esetében is be kell tartani a pontos keverési arányt, amely leggyakrabban 100:3 súlyarányban.

Több edző csak az inaktivált edző feleslegét jelenti az elkészített keverékben, és így tökéletlenül előkészített anyagot.

Télen csábító a száradási folyamatot erős hővel felgyorsítani. Azonban a hőlégfúvók vagy a túl magas hőmérséklet ellenőrizetlen használata gyakran több kárt okoz, mint hasznot.

Gyakori következmények közé tartozik:

• az oldószerek bezáródása a felület alá
• a festék későbbi besüllyedése
• repedezés vagy fényvesztés

A felülről érkező hő hatására csak a felületi réteg szárad meg gyorsabban, ami maga alá zárja a belső rétegeket, megakadályozva a benne lévő hígítók elpárolgását. Ennek következménye a jól ismert töltőanyagok (kitt vagy töltőalapozó) besüllyedése és a fedőlakok mattulása.

A gyorsabb száradáshoz ezért minőségi IR lámpákat használjon, amelyek viszont az alátámasztó felületet melegítik, és a keletkező hő maga előtt tolja a jelenlévő gőzöket, segítve a száradást az alsó rétegektől.

Sokkal jobb megoldás a megfelelő anyag kiválasztása és a technológiai szünetek betartása, mint az „idő behozása” extrém hővel.

A hideg fém vagy műanyag másképp viselkedik, mint meleg időben. Ha az alkatrész nem tud akklimatizálódni a javítás előtt, páralecsapódás léphet fel, ami első pillantásra nem látható.

Mihez vezethet ez?

• rossz tapadáshoz
• későbbi hámláshoz
• hólyagosodáshoz

Télen ezért még fontosabb, hogy az alkatrészek hőmérséklete kiegyenlítődjön a környezettel, alaposan zsírtalanítsuk őket, és ne becsüljük alá az előkészítés egyetlen lépését sem.

A tél önmagában nem probléma a téli festékjavítás szempontjából. A probléma általában a rossz előkészítés, a nem megfelelő anyagok és az a törekvés, hogy ugyanúgy dolgozzunk, mint nyáron.

Aki télen:

• temperálja az anyagot és az alkatrészeket is
• figyeli a levegő páratartalmát és hőmérsékletét
• megfelelő anyagokat használ
• nem siet a technológia rovására

az minőségi és hosszú távon stabil eredményeket ér el, és felesleges reklamációk nélkül készíti fel autóját vagy megrendeléseit a következő szezonra.